Népszavazás?
Egyre közelebb van március 9.-e, a népszavazás napja. Őszintén szólva nem szívesen szólalok meg népszavazási kérdésben, mert határozott véleményem van a fidesz kezdeményezéséről, ugyanakkor a kormányzó párt tagjaként, legalábbis illik megnyilvánulni ezen a fórumon is.
Újat nehéz mondani erről a „remek” szavazásról. Én is inkább csak arra vállalkozom, hogy megismertetem a személyes véleményemet az olvasóval, hátha érdekel valakit, esetleg kibontakozhat némi vita is a téma kapcsán.
A fidesz szándéka számomra egyértelmű. Minél nagyobb zűrzavart okozni a belpolitikában és ébren tartani a híveket.
A feszültség fenntartása külön fájdalmas számomra, hiszen ennek szenvedői vagyunk helyi szinten is. A párbeszéd, az értelmes kritikák, az összefogás nemzeti és városi kérdésekben nyomokban sem fedezhető fel a mai magyar politikai közéletben. Bár joggal vádolnak elfogultsággal – még jó, mszp-.s képviselőként – de nem ez mondatja velem, hogy ennek fő okozója a fidesz. Meggyőződésem, hogy a fidesz és elsősorban annak elnöke, tudatosan és szisztematikusan azon dolgozik, hogy minél inkább elfordítsa az embereket a politikától. Ezt a célt szolgálják a már-már útszéli nyilatkozatok, a parlamenti kivonulások, a kettősbeszéd és bizony ide tartozik a közélet kriminalizálása is. Ez utóbbit saját, helyi közéletünkön is tapasztalhatjuk. (ld.: feljelentések, perek,…) A fidesz tábora, annak elkötelezettsége egyfajta vallásosságra emlékezetet. Olyan mélyen hisznek saját igazukban és olyan indulatos a másik oldal elutasítása, hogy néha meg is rettenek tőle. (Vannak barátaim, akikkel remekül megértjük egymást, de ha politikáról beszélünk egészen megváltoznak.) A fidesz szempontjából az a jó, ha minél kevesebben mennek el szavazni – mármint országgyűlési választásokon -, így a saját elkötelezett táborral simán nyerni lehet a választásokat. A mostani támogatottsági mutatók pontosan ezt tükrözik vissza. Persze ebben a „játékban” komoly szerepe van a médiának is, de ez egy külön bejegyzést is megérdemelne.
Egészen más a helyzet a népszavazáson, hiszen itt egyetlen forduló van és egyáltalán nem biztos az érvényesség. Mivel a saját bázis itt kevés, a semlegesektől és az alapvetően szoci szimpatizánsoktól is kell igeneket gyűjteni. Ezt segíti a kérdések jellege és ezt próbálja elérni O.V. is, amikor az évértékelőjén és az azóta történő megszólalásaiban az eddigiekhez képest jóval visszafogottabb. A lényeg, hogy ezzel a népszavazással a fidesznek nem az egészségügy, vagy az oktatás problémája számít.
Hogy ez mennyire így van álljon itt egy idézet:
„A Kormány az egészségbiztosítás rendszerén belül megkezdi a biztosítási rendszer reformját. A reform fenntartja a mindenkire kiterjedő, szolidaritás alapú egészségbiztosítás elvét, de tágabb teret enged a magán és közösségi kezdeményezéseknek. A Kormány a szolidaritás alapelvű járulékra épülő finanszírozást tekinti a. Alapbiztosítás forrásának. Ennek érdekében átalakítja a finanszírozási rendszert oly módon, hogy minden biztosított járulékkal fedezett legyen.
Olyan kétszintű biztosítási rendszert kíván létrehozni, amelyben a. Országos Egészségpénztár feladata a járulék-nyilvántartás, a begyűjtőn járulék capitáció szerinti szétosztása az elismert pénztárak között. A területi elismert pénztárak nyújtják az alapbiztosítást minden állampolgárnak, továbbá kiegészítő biztosításokat nyújtanak egyéni szerződés szerint. E pénztárak közvetlen szerződő partnerei a szolgáltatók szövetségének.
A Kormány az ellátórendszer valamennyi területén szabályozott piaci mechanizmust igyekszik érvényesíteni. Forrásbevonási céllal is szorgalmazza a járulékalapú kiegészítő biztosítási rendszer létrejöttét. Támogatja a díjra épülő üzleti egészségügyi biztosítók és biztosítási szolgáltatások létrehozását. A polgárok biztonságát szolgáló változtatások szükségessége miatt kezdeményezi az ehhez szükséges törvénymódosítást.”
Az idézet forrása: Az új évezred küszöbén, Kormányprogram a polgári Magyarországért, 1998-2002 (Orbán kormány)
Egyértelmű, hogy a most bevezetendő rendszer egyáltalán nem az ördögtől való és igenis életképes lehet. Ésszerű érveket alig hallunk a bevezetendő rendszer fideszes kritikáiban. Ha egy kicsit odafigyelünk ma már nem is az elfogadott törvénnyel van bajuk, hanem, hogy állítólag majd ez készíti elő a valódi több biztosítós modellt.
Az oktatás területén egyik alpolgármesterünk briliáns érvelése cseng a fülembe, aki azt mondta, hogy ő egyetemet végzett ember és ő ezt a múltban (értsd átkos szocializmus) ingyen végezhette el, ezért a mostani diákok számára is ingyen kell ezt a lehetőséget biztosítani. Ha jól emlékszem Majakovszkijról mondták, hogy a festészetben eljutott a végletekig, amikor megalkotta fehér alapon, fehér négyszög című művét, ami a „felületes szemlélőnek” egy fehér lap volt. Ezzel az érveléssel derék alpolink hasonló magasságokat ért el a szememben.
Ma amikor a tudás egyértelműen érték, amikor már a gyakorlatban sincsenek határok, amikor azon kell dolgozni, hogy minél magasabb színvonalú képzést nyújtsunk, ami mindenféle összehasonlításban megállja a helyét, azzal érvelni, hogy legyen a felsőoktatás ingyenes, mert 30 évvel ezelőtt nekem is az volt….?! Hááát…!
Az, értelmes vita lehetne, hogyan alakítsuk át a diákhitelt, milyen ösztöndíjrendszert dolgozzunk ki, de az, hogy ne fizessünk tandíjat?!
Színtiszta hangulatkeltés, a saját tábor folyamatos mozgósítása, a népszavazás előtt és majd az eredmény tükrében utána is. Még, ha nem is lesz érvényes, akkor is elmondható majd, hogy a többség elutasítja ezeket a kötelezettségeket, ha meg érvényes is lesz, akkor még akármi is lehet. Jön március 15.-e, a forradalom ünnepe, ez már önmagában is alkalmas kormánykergető indultok felkorbácsolására, hátha még egy sikeres népszavazás után következik. Egy apró hibát azonban már látok O.V. kommunikációjában. Ő ugyanis azt mondta, másképpen kell értékelni a népszavazás eredményét, ha azon csak 40%-os a részvétel és megint más, ha 60%-os. Ezzel ő maga helyezte igen magasra a lécet, amit bizonyosan nem is lehet megugrani. Később persze már biztosan nem fogja hangsúlyozni, hiszen nagy valószínűséggel bőven 40% alatt marad majd a részvétel. Ha jósolhatok én 30-35%-ot mondok. Nagy kérdés ez mire lesz elég.
Egyelőre ennyit, lássuk ki mit szól ehhez.
Örülök, hogy „hallom a hangodat”, olvasom a hozzászólásaidat, remélem nyáron személyesen is lesz lehetőségünk beszélni. (bár akkor inkább a soproni borvidék szépségeibe „vezetnélek be”, ezen a területen is nagyot léptünk )
Ami a témát illeti. Néhány pontosítás segíthet az eligazodásban. Ma az egészségügyben nem csak az a baj, hogy kevés a pénz benne hanem, hogy borzasztóan pazarló módon működik. Szerintem egyébként ez a nagyobb gond. GDP arányosan annyit költünk az egészségügyre mint az európai átlag. Tehát megoldás lehet az ellátás szervezése. Pontosan ezt fogják tenni a pénztárak. Mivel érdekeltek lesznek a jó működésben, a betegellátás kevésbé pazarló működését kell megszervezniük. Ilyen értelemben nem várható ettől a rendszertől közvetlen forrásbevonás, leszámítva a saját működési feltételeik megteremtését. A forrásbevonás egyébként nem is célja a rendszernek. (Nehezen is működne, hiszen a szolgáltatók tulajdonosai a háziorvosoknál többnyire maguk az orvosok, a kórházaknál pedig az állam, illetve az önkormányzatok) Had ne részletezzem, nem is igen tudom, de megvannak annak a lehetőségei, hogyan lehet visszaszorítani a pazarló rendszert. Fontos! Nem a pénztár mondja meg mi indokolt orvosilag és mi nem! A lényeg, ha a pénztár nem működik rendesen és esetleg ki akar vonulni, akkor nem az egészségügyből vonja ki a forrást, hanem saját fenntartásának költségeit bukja. Ilyen értelemben zsarolási potenciálja sincsen. Még egy dolog. A pénztárak a 100% állami tulajdonú biztosítótól kapják a pénzt fejkvóta alapján, viszont ez a kvóta nem egyforma. Az idősebb, betegebb tag után nagyobb finanszírozás jár. (Ez egyébként abszolút logikus)
Oktatás. A finn modell valóban világelső, de ez egy külön témát kitöltene. Alapvetően nem a tandíj nem léte miatt jó a rendszer, ráadásul ott is van egy kötelező tagdíj a diákoknak. Elsősorban az alapfokú oktatás színvonala kiemelkedő, abban az értelemben, hogy átlagosan jól teljesítenek a finn diákok, szövegértés, stb… területén. Szerintem a szegregáció teljes hiánya és a tanárképzés magas színvonala a kulcskérdés, de sok minden mást is lehetne sorolni. Ma a felsőoktatásban igenis szükséges és igazságos is lenne a tandíj. A legjobban tanuló 15% mentesül a tandíj alól. A tandíj 30-50%-át pedig vissza kell osztani ösztöndíj formájában. (A többi az egyetemeknél marad) A rendszer átjárhatóvá válik a költségtérítéses és a finanszírozott oktatás között, de van még számos más előny is. Gyakorlatilag mindenhol van tandíj, vagy hozzájárulás, vagy beiratkozási díj, vagy bármi, amivel hozzájárul a tanulmányaihoz. Természetesen a szociális alapon történő mentesség is fennáll.
Röviden ennyi, a többit a vita tükrében.
Ja, még valami. Magyarország korrupciós indexe egyáltalán nem kiemelkedő, inkább átlagos. Természetesen akármekkora korrupció káros, de ez nem hátráltat minket jobban, mint másokat. pl.:Csehek, Szlovákok, Lengyelek mind magasabb korrupciós indexszel rendelkeznek.
