Kedves Olvasó Társaim!

Ismét eltelt egy hét, s ahogy azt az elején magamban elhatároztam, olvasásotokra bocsátom a következő versemet. Annyit mindenképpen el kell árulnom róla, hogy Hobo egyik dalszövege apropóján született, amelyben arról van szó, hogy az elvesztett szerelem után nincs többé félelem, nincs többé fájdalom.
Fogadjátpok megértéssel!

Gergely István:  Küzdelem

Mindig volt félelem,
mindig volt fájdalom:
Megpihen-e majd szerelmes szemed
mennyboltnak feszülő, hófehér szárnyamon?

Mindig van félelem,
mindig van fájdalom:
Kihűlnek-e majd fényes csillagok,
mik megülnek békén mennytartó vállamon?

Mindig lesz félelem,
mindig lesz fájdalom:
Megállok-e majd minden viharban
mennyvágyó, pokoljáró, riadt lábamon?