Spártai városnézés, Régészeti Múzeumlátogatás és a Spartathlon záróünnepsége

Szombaton megtekintettük Pheidippides szobrát, aki a monda szerint, Athénból futott Spártába segítségért. A szobor tábláján a Spartathlon eddigi győzteseinek nevei vannak felsorolva, köztük Bogár János, aki 1991-ben lett első. A legutolsó nyertes 2006-ban egy Amerikai Egyesült Államok béli futó volt.

Ezután megtekintettük az olimpiai győztesek emlékművét, ez azoknak a szobra, akik Lakónia megyéből indultak. Az olimpia legelső jegyzett Lakóniai győztese i.e. 720-ban volt és a verseny legutolsó nyertese pedig 1996-ban.

Majd pedig útban a Régészeti Múzeum felé, megtekintettük Szent Nikolausz templomát, aki a város védőszentje. A templom ikonját októberben szokták körbe vinni.

A kis téren egy angyalt ábrázoló a szobor található, aki zuhan, halni készül. Ez a szobor annak a szomorú eseménynek állít emléket, hogy a német megszállás alatt a görög partizánok megöltek egy német katonát és bosszúból, megtorlásként a németek 118 spártai lakót öltek meg.

A Spártai Múzeumban lévő történelmi emlékek (ásatások során felfedezett maradványok) i.e. 300-ból származnak. Közel 120 m²-i mozaik van még raktáron, amit folyamatosan restaurálnak, dolgoznak fel.

Görögország volt külügyminisztere, aki jelenleg parlamenti képviselő, nagyon pozitív véleménnyel van országunkról. Nagyon szép ország és kedvesek az emberek. Orvosként könyvet is írt, ami alapján, Magyarországon tanítanak is.

Este 20 órakor tartották a záróünnepséget, ahol átadták a díjat a három legjobb férfi és női versenyzőnek. Itt külön üdvözölték a soproni delegációt. Ezen a rendezvényen szinte a világ minden részéről érkeztek sportolók (Anglia, Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Magyarország, Olaszország, Görögország, Thaiwan, Japán, Dél-Korea, USA, Brazília). Végezetül pedig tűzijátékkal kedveskedtek az ünneplőknek.

Olívaolaj Múzeum, Történelmi Múzeum és Misztrasz várának látogatása

Vasárnap délelőtt meglátogattuk az olívaolaj készítés múzeumát. A kész olívaolajt egy olyan agyagkorsóban, agyagból készült tárolóban tartották, aminek belseje mézzel volt kikenve. Ennek oka, az olívaolaj minőségének megőrzése, valamint az, hogy a tárolásra használt agyagkorsók ne igyák be a növényi olajt. Ezek a tároló eszközök többféle méretben léteztek. A Múzeumban láthattunk eredeti és korhű másolatokat is. Az olívaolaj készítésének mesterségét maketteken is megnézhettük. A maketteken láthattuk, hogy a kezdetekben emberi, vagy állati erő használatával préselték a növény terméséből az olajt (sajtolásos módszerrel), majd a későbbiekben a fejlődésnek köszönhetően, már a természet kincsének, a víz erejének felhasználásával préselték az olívaolajt. Voltak idők, amikor kőből készült kerékkel őrölték az olívaolaj-bogyót, voltak időszakok, amikor pedig fából készült szerkezettel préselték a termést. A „présgép” alatt elhelyezett tároló korsóban a víz fajsúlyát kihasználva folyatták ki a kész olajt. Mivel a víz nehezebb, az leülepszik a korsó alján és így csak a kész olaj folyik ki belőle.

Az elhasznált olívaolajt újrahasznosították. Szappant készíttek belőle. Az eljárás során víz, olívaolaj, forralás és lúgos folyadék hozzáadásával készült.

Láthattuk térképen az olívaolaj termesztés területei a Pheloponénoszi félszigeten.

Olívaolajt nem csak étkezési célra használtak. Az olajt, az istenek áldozatára, temetésre, gyógyításra is használták. Éppen ezért az olívaolaj-bogyó fáját, szent fának tartották.

 A spártai Történelmi Múzeumban (ez Spárta új múzeuma) nagy időtávlatokat ölelnek fel a korszakok. Megtalálhatók itt az i.e. 700-1125 (geometriai kor), az i.e. 5-8 század emlékei, az i.e. 480-700 (arheikus kor), az i.e. 479-499 (perzsa háború), az i.e. 371-480 (klasszikus kor), valamint az i.e. 404-431 (peloponénoszi háború) feltárt emlékei. Spártában Likulusz király a klasszikus korban (i.e. 371-480) bevezette a vasból készült pénzt. Volt saját valutájuk, ami ezüstből és aranyból készült, de azt csak más országokkal, államokkal való kereskedéskor használták. Pl. az Egyiptommal való kereskedéskor. A fémpénz bevezetése elsősorban a kapzsiság visszaszorítása miatt történt, valódi értéke nem volt.

Misztrasz egy a Taigetosz oldalában épült, ma templomokból és múzeumokból álló épületegyüttes, ami az ókorban a despoták vára volt, amit a 13. században a frankok alapítottak. Ám nem sokára bizánci fennhatóság alá került, s az itt uralkodó hercegek despota rangra emelkedtek, ami a császár utáni második legmagasabb rang volt. A despota itteni palotája a szellemi élet központja volt. A despota (Pallelogosz király) felesége olasz családból származott. Jelenleg 40 apáca él a Pantamasza kolostorban, ami a város utolsóként létrejött építménye.        

A várnak vannak részei, ahová nem lehet bemenni, mint pl. a kolostor és egyéb múzeumok, amik a látogatók elől zárva vannak. 

Lakonia megyének 3 fő vára volt. (Mouemvasija, Jerátyi, Misztrasz.) Ezek a várak füstjellel egymásnak jelezték a tenger, vagy szárazföld felől érkező támadást.

Misztrasz fő temploma a Pallelogosz. A templomot freskók és aranyozott/arany tárgyak valamint selyemből készült, selyemmel burkolt tárgyak díszítik. A várban sok szarkofágot találtak, mit pl. Pallelogosz király feleségének szarkofágját is. Itt helyben a föld alá temetkeztek. A vár múzeumában selyemruha foszlányokat láthattunk. Továbbá fémből, fából készült ruhadíszeket, gombokat láthatunk, valamint gyűrűket, karkötőket, bizánci stílusú papucsot és övet. A régészeti feltárásokkor találtak a középkorban írott könyveket is, valamint kőből faragott áthidalókat, szobrot.

Misztrasznak évente három fő eseménye van. Bizánc elesése, a Húsvét ünnepe és Szent Demeter ünnepe (okt. 26).

Misztrasz felett található a Taigetosz-hegy. A hegyen található egy mélyedés/barlang, ahol kutatásokkal bebizonyították, hogy a hiedelemmel szemben a helyiek elmondása szerint, nem beteg gyermekeket löktek bele, hanem gyilkos, rabló, egyszóval bűnöző férfiakat és nőket. Tehát egy kivégzőhely volt, amihez 100 lépcsőfok vezet fel.

Viszont volt Spártában egy hely, ahol a nem kívánt gyermekeket (sérülteket) helyezték el. Innét a gyermekeket azok a lakosok vitték el, akiknek vagy nem lehetett gyermekük. Spártában a gyermeket úgy büntették, hogy eltiltották azoktól a dolgoktól, amiket szerettek csinálni.

A Taigetoszon található egy vízesés, amiről a helyi emberek azt mondják, hogy itt fürdött meg Szép Heléna és aki megfürdik benne, az olyan szép lesz, mint ő maga. Taigetosz 2407 m magas hegy. 1800 m felett a klíma miatt, már nincs növényzet, így kopár sziklának tűnik. Itt található az a hely/ösvény, ahol a perzsák hátba támadták a spártai sereget, Leonidas király seregét. Perzsia, ma jobbára Irán területe. Ők a perzsa-görög háborút azzal magyarázzák, hogy részükről, ez egy bosszúhadjárat volt. Ők nem elfoglalni jöttek Görögországot, hanem büntetni jöttek Trója miatt.