Üdvözlöm mindazokat, akik szeretnének tisztán látni a soproni mélygarázs ügyben született ítélet valós tartalmát illetően. Mielőtt azonban az ítélet ismertetésére rátérnék, engedjék meg, hogy sop-roni kötődésemről szóljak néhány szót. Több mint egy évtizede dolgozik az általam vezetett ügy-védi iroda különféle soproni cégeknek. Rengeteg idő töltöttem – munkámmal összefüggésben – az Önök városában. Számtalan embert megismertem, mellyel összefüggésben második otthonomnak tartom Sopront. E kötődés – személyes és üzleti – alakítottunk ki együttműködést egy soproni ügyvéddel és hoztunk létre saját irodát Sopronban.
A városban zajló események ezért, valamint az ország közállapotainak helyi megnyilvánulásai mi-att is érdekelnek. Sohasem voltam részese a politikának, mindig a józanész és a szaktudás alapján ítéltem meg a dolgokat függetlenül attól, hogy az melyik oldalról jött. Miután azt tapasztalom, hogy az élet Sopronban is az abnormális szint közelébe ért, szükségesnek tartom, hogy szakmám-ból kiindulva segítsek a mélygarázs ügyben született ítélet megítélésében. A perben a beruházást finanszírozó bank képviseletében vettem részt, ezért közvetlen, de kizárólag szakmai információk-kal szeretnék szolgálni.
Talán mindenki emlékszik a polgármester 2007 januárjában tartott sajtótájékoztatóján elhangzot-takra. Ennek tükrében lehet a teljes ügyet és az ítéletet megítélni.
A jogi szakmának sohasem tesz jót, ha egy bírósági ítéletről valamilyen motivációval rendelkező személy mond véleményt, így ennek az ítéletnek sem. A jogalkalmazás olyan szakma, amely a tu-dásról szól, azt az ember egész élete során tanulja. Egy bírósági ítélet – miután mindig szakmai döntéseket tartalmaz –, elvileg sohasem állhat közvetlen kapcsolatban a politikával még akkor sem, ha annak hatásai a politikai közéletben is érezhetővé válnak. Ebben az esetben bármelyik ol-dal tesz kísérletet az ítéleti döntés kommunikálására, az sohasem vezet jóra.
Első tény:
Jogi-szakmai szempontból az Önkormányzat a pert elveszítette, ezért kötelezte a bíróság kizárólag az Önkormányzatot a perköltség viselésére. Ez tény.
Az egyéni álláspontok kialakításakor azonban a szakmai tényekből nyerhető információkra kell épí-teni mindenkinek. Ezek a tények pedig a következők:
1. A bíróság a Petőfi térre bejegyzett földhasználati jog törlését rendelte el az ingatlan-nyilvántartásból, melynek végrehajtása érdekében megkeresi a soproni földhivatalt.
2. A bíróság az Önkormányzat minden ezt meghaladó valamennyi követelését elutasította.
3. Az ítélet az Önkormányzatot összesen 18.400.000,-Ft elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
Ahhoz, hogy a fenti rendelkezést győzelemnek lehessen az Önkormányzat részéről értékelni, azt kell megvizsgálni, hogy ténylegesen mit szeretet volna elérni a keresetindítással. Ezt pedig csak a kereset ismeretében ítélhető meg. Ennek rövid lényege a következőkben foglalható össze:
Második tény:
Az Önkormányzat három önálló kereseti követelést terjesztett elő, amelyek végeredménye azonos volt, nevezetesen azt követelte, hogy a beruházás szabálytalansága miatt a bíróság adja a mélyga-rázst az Önkormányzat tulajdonába úgy, hogy az Önkormányzat annak forgalmi értékét a beruhá-zónak megtéríti.
E három kereseti követelés közül az egyik alátámasztását szolgálta az az érv, hogy a közterületre bejegyzett, a mélygarázs tulajdonosát megillető földhasználati jog kerüljön törlésre. Ez az igény azonban csak járulékos, nem önálló követelést képezett. Az főtárgya a pernek az az igény volt, hogy a bíróság adja az Önkormányzat tulajdonába a mélygarázst.
Az Önkormányzat szerint a közterületre kizárólag az Önkormányzat jogosult építeni, ez a jog más-nak át nem engedhető, mert ebben az esetben a közterület és a mélygarázs építmény tulajdonjoga elválik egymástól (osztott tulajdon jön létre). A köztulajdon és a magántulajdon keveredése miatt sérül a köztulajdon forgalomképtelensége, mert az osztott tulajdon olyan, jogszabály által előírt következményekkel jár, amelynek következtében a magántulajdonos megszerezheti a közterület tulajdonjogát, míg a földhasználati jog sérti a közterület megterhelhetetlenségét.
Az Önkormányzat álláspontja szerint a mélygarázst csak az Önkormányzat építhetné meg, hiszen ő a földterület (Petőfi tér) tulajdonosa, így a mélygarázs is csak az ő tulajdonában lehet.
A bíróság az Önkormányzatnak ezt az álláspontját nem fogadta el, ezért az igényt is elutasította. Ez volt a főkövetelés.
Ha a főköveteléseket a bíróság elutasítja, a járulékos követelés tárgyában pedig a bíróság igazat ad azzal az indokkal, hogy arra nincsen szükség, ítélje meg mindenki, hogy az Önkormányzat nyert vagy veszített.